bürokrácia mesterfokon

Huh, sóhaj és miegymás. Remélhetôleg jópár hónapra letudtam most mindenféle hivatalos ügyet. A bürokrácia mindenhol borzalmas, de Portugáliában egyenesen elviselhetetlen. Az elején sokszor kaptam sikítófrászt, de mostanában már csak annyi van, hogy megvonom a vállam és mosolygok. Különösen azért érthetetlen a fejetlenség, mert az ország 3 millió aktív keresôjébôl 1 millió! közalkalmazott. Megsúgom, ez rengeteg. 

A procedúrám a Portugál Orvosi Kamarával kezdôdött. Hónapokon keresztül próbáltam információkat szerezni tôlük és mindig Filipe-vel mentem. De így sem sikerült, mindig mást mondtak. Aztán kiderült, hogy mi bizony egy olyan ügyintézôvel beszéltünk hónapokon keresztül, aki nem ért a külföldi ügyekhez és a legkevésbé sem kompetens. Kérdem én miért nem tudta a legelején azt mondani, hogy ez nem az én hatasköröm, szólok a kollégának? Na de a kedvencem az volt, amikor egy olyan igazolást kellett szereznem, hogy sohasem voltam tagja a Magyar Orvosi Kamarának és hogy sohasem folytattam orvosi tevékenységet otthon. Selinda szépen végigtelefonálta az Orvosi Kamarát, a Külügyminisztériumot, az EEHK-t (Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal). Ez  a legeslegkedvencebb hivatalnevem amúgy. Volt olyan hely, ahol az ügyintézô konkrétan elkezdett röhögni, amikor elmondtam, hogy mit szeretnék, és kivétel nélkül azt mondták, hogy ôk ilyet még nem hallottak. Szóval mindezt végigjátszottam, megszereztem az igazolást, Apostil-t tetettem rá (ez sem egy könnyû menet) és már csak le kellett fordíttatni. Ekkor pedig azt mondta nekem a hölgy (aki ért hozzá), hogy jaj hát olyan drága a fordítás, menjen el egy közjegyzôhöz és írjon egy nyilatkozatot arról, hogy kijelenti sosem dolgozott még orvosként. Na itt pislogtam, meg mosolyogtam és majdnem elordítottam magam, hogy ezt mi a fenéért nem voltak képesek mondjuk 3 hónapja mondani, mielôtt végigtelefonáltam volna fél Magyarországot és mielôtt kifizettem volna ezt a sok pénzt a dokumentumokra? Szóval ilyenek voltak. Borzasztó sok pénz, idô és idegeskedés van abban, hogy minden papírom el van intézve.

Ma le lett tudva a tartózkodási engedély is. Hiába EU, 3 hónapon túl hivatalosan tartózkodási engedély kell. Én eddig ezt elblicceltem, plusz 3 havonta hazajártam vagy nem. De mivel itt dolgozom, adózom, egészségbiztosításom van, így úgy gondoltam nem árt hivatalossá tenni a dolgokat. Így múlt héten elmentem a városházára. Elôtte természetesen interneten informálódtam, hogy mi szükséges. Megnéztem a hivatalos oldalakat, ahol ennyi volt írva: személyi igazolvány vagy útlevél, plusz munkáltatói igazolás. Szóval én odamentem a személyimmel és a munkaszerzôdésemmel. Az ügyintézô ribanc hölgy pedig mondta, hogy eleve Magyarország az mi? Unió egyáltalán? Ezután pedig mondta, hogy de az hagyján, hogy viszek szerzôdést, neki kell a bérpapírom is, meg kell neki a portugál személyi számom is. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ugye mindez nem szerepel a honlapon és az ismerôseimtôl, akik ezt már megcsinálták, sem kérték egyiket sem). Na Filipe itt kezdett el kiabálni, úgy kikelve magából, ahogy még sosem láttam. A nô meg visszakiabált és kizavarta a helyrôl. Én meg fogtam a kis papírjaimat és eljöttem. Filipe-nél azt hiszem itt telt be a pohár a bürokráciával kapcsolatban. Ô ugye végigasszisztálta az utóbbi pár hónapot. Ma visszamentem, mert csak el kellett intézni. Filipe persze nem jött. Mosolyogtam a nôre és bemutattam neki minden papírt, amire szüksége volt. Erre rám nézett és azt mondta, hogy oké, de el kell mennem egy másik hivatalba, mert a portugál személyi számomon a portói címem szerepel és ez így nem maradhat. Mosolyogtam, nyeltem egyet és mondtam, hogy rendben. Visszamemtem a már elintézett papírral és elkezdte nézegetni a dokumentumaimat. Nem tetszett neki a személyim. Gondolom mert csak angolul és magyarul vannak rajta a dolgok. Az elsô reakciója az volt, hogy ez biztos új dokumentum, ô ezt nem ismeri, útlevelem nincs? Mosolyogtam továbbra is és mondtam, hogy EU állampolgár vagyok, el kell fogadnia a személyit és, hogy 2011-es a dokumentum. De folytatta, hogy ez akkor sem jó, mert nincs rajta az érvényességi idô. Megmutattam neki. Nem, ez akkor sem jó, mert nincs rajta a születési hely. Selinda mosolyog tovább és azt mondja, hogy igen, de az útlevélben sem szerepel. Azt hiszem több adat nem szerepel a személyin, amibe beleköthetett volna. Ezután következett a lakcím, amit ugye a másik hivatalban már átirattam. Nézegeti és azt mondja, hogy ez biztos Portimão-ban van? Ez biztos létezô cím? Mosolyom töretlen, igen ez egy új épület. De mióta létezik? Én január óta lakom itt, nem tudom. Az irányítószám biztos pontos? Igen, megkérdeztem a postán. Nincs több kérdésem, végeztünk.

Azt pedig elképzelni sem merem, hogy milyen lehet mindez azoknak, akik nem EU állampolgárok. Ismerek egy szerb lányt, akinek ráírták szó szerint a tartózkodási engedélyére, hogy harmadik világbeli országból jött.