a nagy víz

Kitaláltuk, hogy a hosszú hétvégén sokat fôzünk majd, elmegyünk sétálni a partra és találkozunk egy barátnômmel, aki a hétvégén Algarve-ban van és majd csinálunk mindenfélét. Vettünk sok rákot, amire Filipe receptjeihez volt szüksége és egy egész csirkét, ami az enyémhez. Plusz csoda-csokis kalácsot is terveztem sütni. Ehhez képest péntek este a portói jéghideg lakásban ültem 600 km utazás után. Gyertyafényben hallgattam, ahogy csöpögtek a cseppek a plafonról. Vitathatatlanul romantikus volt. 

Péntek reggel a Portimão-i kis otthonunkban lustálkodtunk az ágyban (itt nagypénteken van munkaszüneti nap), amikor csörgött Filipe telefonja. A rendôrség volt az, és éppen készültek behatolni a portói lakásba, ugyanis az alsó szomszéd beázott. A két albérlôsrác hazament az ünnepekre, így senki sem volt a lakásban, aki ajtót nyithatott volna. Végül a tûzoltók bemásztak az erkélyen keresztül. Ez a lakás két szintes és a felsô szinten van a mi régi szobánk, amibôl nyílik egy napozó erkély. Azért napozó, mert állig ér a fal és nem látni be. A víznek azonban valahol le kell folynia errôl a zárt területrôl. Építettek is egy 1 cm! átmérójû lefolyót. Ha nagyon esik, itt pedig nagyon szokott esni, akkor ez a kis lyuk nem bírja az iramot. Ráadásul most el is dugult valamitôl. A víz pedig utat keres magának. Végigáztatta a lépcsô falait és elárasztotta az elôszobát. Meg persze az alsó szomszédot. Mi azt az információt kaptuk, hogy nincs áram, a szomszéd elektromos rendszere is tönkrement és háborús állapotok uralkodnak. Így bedobáltunk pár játszós ruhát a bôröndbe és elindultunk Portóba. 

Amikor megérkeztünk, kikapcsoltuk az áramot. Volt áram, ahogy a szomszédban is volt. Az elôszobában tényleg állt a víz és a parketta is feljött egy részen, de sokkal rosszabbra számítottunk. Másnap már haza is jöttünk, de nem esett jól 1200 km-t utazni. 

Ma viszont csak azért is megcsináltam az elsô egész sült csirkémet és mennyei lett. A zöldségekbôl pedig csináltam szószt (gravy-t). Filipe-vel pedig megegyeztünk, hogy ez lesz a mi mindenkori nagybetûs vasárnapi ebédünk, mert mindenkinek kell egy vasárnapi menü.