2014. június 27.

weekend plans

Voltam ma egy nyelviskolában és jövő héten már kezdek is. Két és fél éve kezdtem el portugálul tanulni, és az elmúlt két évben egy darab órát semmi vettem, ami szerintem szégyenletes. A leendő tanárom azt mondta, hogy szerinte tökjól beszélek. Mondtam neki, hogy aha, persze.

Ma szabadnapom van egyébként. Amint hazaér Filipe, megyünk a strandra! Este pedig a MED fesztivál Loulé-ban. Ez az ország legnagyobb világzenei fesztiválja, és ráadásul Loulé cuki kis óvárosi utcáin. Jó munkahelyet választottam, ugye?! Szombaton továbbképzésre megyek megint. Igazság szerint már baromira unom ezeket a gyógyszercéges előadásokat és workshopokat, mert többnyire sosem tanulunk semmit. Az elején még mindannyian nagyon lelkesek voltunk, hogy dejó, okosodunk majd, meg ingyen kaja, jó éttermekben. Ehhez képest a héten is voltam egyen, és mindenki úgy jött, mintha a fogát húzták volna. Mindannyian bevallottuk, hogy csak azért mentünk, hogy találkozzunk és együtt vacsorázzunk. Ez viszont nagyon szuper, hogy ilyen jófej kollégáim vannak. A holnap délutáni program is strandolás lesz velük.

Ja és képzeljétek! Filipe hivatalosan kérvényezte, hogy ne ügyeljen többet 24 órát (csak a kötelező tizenkettőt), és elfogadták. A törvény azt mondja, hogy évente 200 óránál több túlórára nem kötelezhetik az orvosokat. Ő ezt már bőven letöltötte. Az más kérdés, hogy éjszakai ügyeletekre osztották be most 12 órára. De azt mondja, hogy ez is ezerszer jobb, mint 24 órát lehúzni a sürgősségin. Szóval most örülünk!

her

Tegnap megnéztük a Her című filmet. Az alapötlet nagyon érdekes szerintem. Dióhéjban arról szól, hogy egy férfi beleszeret az intelligens operációs rendszerébe, és kapcsolatba kezdenek. Ha ez a valóságban létezne, szerintem hatalmas sikere lenne, és sokan nagyon gyorsan függővé válnának. Mindenki tartozni akar valakihez. Szeretne valakit, akivel bármikor beszélgethet, és akivel megoszthatja az életét. Ha pedig valaki éppen túl van egy friss szakításon, akkor egy ilyen "virtuális" kapcsolat nagyon könnyen betöltheti a keletkezett űrt. Valahogy az egész film alatt gyomorgörcsöm volt, mert még nagyon élénken él bennem, hogy milyen volt egyedül, és hogy mennyire magányos voltam. Ráadásul Filipével mi fél éven keresztül távkapcsolatban éltünk, ami azt jelentette, hogy ő Portugáliában volt, én pedig Magyarországon. A fél év alatt csak egyszer találkoztunk, amikor eljött meglátogatni. Filipe egyetemre járt, én pedig a hatodéves szigorlataimra készültem. A film nagyon emlékeztetett erre az időszakra is. Van valakid, akivel minden nap beszélsz, mindent megosztasz, de fizikálisan nincsen jelen. Nem érintheted meg, nem láthatod. Nehéz volt, igazság szerint fogalmam sincsen, hogy hogyan csináltuk végig. Nekünk sokat segített, hogy volt egy pontos dátum, és tudtuk, hogy utána együtt leszünk. 

A film nekem tetszett és elgondolkodtatott. Én egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez valósággá váljon a jövőben. Filipe azt mondta ő képtelen lenne egy ilyen kapcsolatban élni, mert neki nagyon fontosak az érintések. Nekem annyira valódi volt az egész, és annyira emlékeztetett a távkapcsolatra, hogy bizonytalan maradtam. 

2014. június 25.

a vezetésről

Golfinho-val igazi szimbiózisban élünk. Imádom ezt az autót, szerintem fantasztikus. Pár hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottam azt, hogy gyomorgörcs nélkül induljak útnak. Ehhez képest ma már elindulok ismeretlen városokba is GPS-el és meg is szoktam találni az úticélt. A belvárosban továbbra sem szeretek vezetni, mert hatalmas a forgalom és lehetetlen a parkolás, de az utóbbi időben már nem szoktam ezen sem problémázni. Egyedül járok vásárolni, ügyeket intézni, tenni-venni és ez nagyon jó. Tavaly 1 éven keresztül éltem úgy, hogy mindig függtem valakitől, többnyire Filipétől, mert tömegközlekedés nem létezett. Nagyon rossz volt. Szóval tényleg igaz, hogy gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni kell. A napi minimum 40 km vezetés hatásosnak bizonyult. Szerintem továbbra sem vezetek jól, de legalább már alakul a dolog. Az a legdurvább hogy most már szeretek vezetni, és ha kimarad pár nap, alig várom, hogy megint beüljek a volán mögé. 

Filipe persze megállás nélkül kritizál továbbra is. Utálok vele vezetni, így az utóbbi időben, ha együtt megyünk valahová mindig ő a sofőr. A piszkálódására pedig, hogy biztos sokat fogyaszt az autó, ez volt a válaszom.


Hazafelé lejtős az út egy részen, ezért a fogyasztásom 3,5 liter körül szokott lenni, felfelé pedig 4,8 körül.

2014. június 22.

sunday fun

Ma sokáig lustálkodtam, és csak tízkor keltem fel. Reggelire bacont, paradicsomot és tojást sütöttem a sütőben. Általában nem csinálok nagy ügyet a reggeliből, de ma valahogy kedvem volt szépen leülni és közösen reggelizni.


Reggeli után összepakoltuk a tiszta ruhákat, mert már halomban álltak, ágyneműt húztunk, beraktam egy pár mosást, és ebéd után elmentünk strandolni. Annak ellenére, hogy Faro-ban felhős volt az ég, és meleg sem volt. Nekem már nagyon szükségem volt egy kis sugárzásra. Alapvetően könnyen barnuló bőröm van. Otthon csak a vállamra és az arcomra használtam napvédő krémet. Portóban viszont pár éve nagyon megégtem, és azóta vigyázok. Kivéve amikor nem. 30 faktoros olajat használok, ami mellett alig barnulok valamit. A napsugarakkal viszont feltöltődöm és nekem ez a fontos. Valo do Lobo strandjára mentünk ma. Ez a hely igazi turistaparadicsom. A házak hatalmasak, és gyönyörűen rendezettek a kertek. Alig voltak a parton, a vízbe pedig rajtunk kívül szinte senki sem merészkedett be. Strandteniszeztünk, napoztunk, olvastunk, szóval igazi kikapcsolódás volt.

Felső C&A - 5€, alsó Oyso 11€

Ja és felvettem ma az új bikinimet. Nagyon büszke vagyok rá. Főleg azért, mert 16 €-ból sikerült kihoznom. Citromsárga mániám van éppen, így a felső egyértelműen sárga, a bugyi pedig citromos és fodros. Utoljára 3 éves koromban volt fodros bikinim, szóval éppen itt volt az ideje. 

2014. június 21.

most

Konyha kitakarítva, Filipe a fürdőkádban (iszonyú fejfájása van szegénynek, tegnap 24 órát ügyelt), a maradék sült csirke és gravy az asztalon pihen. Valahogy ez a sült csirke az, ami igazi komfort-és otthonérzetet ad nekem. Az ügyelet pedig borzalmas a sürgősségin. Mondom ezt úgy, hogy én ebben a kórházban még sosem ügyeltem (de a következő években majd fogok). Filipén látom, hogy lassan elfogy szegény. Mindig is vékony volt, de az elmúlt hónapokban nagyon sokat fogyott. Amikor délelőtt hazajön az ügyeletből, sokszor nem tud elaludni, mert nem tudja kikapcsolni az agyát, a betegeken kattog. A 24 óra alatt maximum 1-2 órát aludhat, azt is egy karosszékben, mert ágy nincs. Másnap pedig konstans fejfájása van, mint ugye ma is. Megmondom őszintén, hogy nagyon elégedett vagyok a döntésemmel, hogy a családorvoslást választottam. Belgyógyászként 60 éves koromig 24 órákat ügyelhetnék, család és gyerekek mellett. Nem tudom, hogy mások hogy csinálják ezt. Dolgoztam én 60-70 órákat hetente Londonban a két lábamon, de az egész más volt, mint felelősségteljes döntéseket hozni és beteg, elesett emberekkel foglalkozni. Pont ma írta Rotigotin, hogy a héten 84 órát dolgozott. Iszonyú kemény.

A betegeink pedig egyre inkább hozzám nőnek, pedig még csak fél éve ismerem őket. Az elmúlt hetekben továbbképzésekre jártam, és a tútorom vitte azokat a rendeléseket is, amiket én jegyeztem elő, mert visszahívtam a betegeket. Alig várom, hogy hétfőn bemenjek és megnézzem, hogy mi van velük, és hogy mit csinált a tútorom. Amúgy ma (szombaton) megint továbbképzésen voltam. Találkoztunk egy doktornővel, akinek a rendelésein már bent ültem egyszer. Mondta a tútoromnak, hogy mekkora szerencséje van velem. Erre ő nem reagált semmit. Szóval így vagyunk most.

Az utóbbi hetekben beindult a szociális életem is. Állandóan van valami. Egyre több ismerősöm van, akivel összefuthatok. Találtam pilates és kizomba órát is. Évek óta szeretnék táncolni tanulni, mert az a helyzet, hogy nekem innom kell ahhoz, hogy áttáncoljam az éjszakát. Gátlásaim vannak és szerintem jót tennének a táncórák. Most már csak bátorságot kell gyűjtenem hozzá. A kizomba egy afrikai (angolai) tánc, és szerintem gyönyörű. 

Kevesebb, mint 1 hónap múlva pedig megyünk haza. Balatoni nyaralás lesz egy hétig az egész családdal. Kibéreltünk egy házat. Úgy várom, mintha valami egzotikus nyaralás lenne. Mondhatja bárki, hogy hálátlan vagyok, így a tengerparton élve, de nekem nagyon hiányzik az édesvíz és a füves part. Néhány napig Budapesten leszünk, aztán pedig irány Isztambul. 

2014. június 10.

a víz szeme

A strandolás megint elmaradt, mert csak 24 fok volt ma, és felhős volt az ég, amikor elindultunk. Filipe megint ügyel, így egy barátnőmmel és a 4 éves kisfiával kirándultunk. Olhos de Água szikláit jártuk be. Szabad fordításban azt jelenti, hogy a víz szeme. Tanulnom kellett volna ma, de ez lett belőle.












lámpaláz

Nem mondhatom, hogy eseménytelenül telnek a hetek. Például múlt héten volt a regionális szakorvosjelölt találkozó, ahol sikeresen beégtem. Egy posztert kellett volna előadnom. Otthon szépen begyakoroltam a 2 perces szöveget. Ezerszer elmondtam, minden rendben volt. Aztán kiálltam 150 ember elé, belekezdtem magabiztosan a mondandómba, és akkor egyszer csak minden fehér lett, a fejem pedig üres. Leblokkoltam. Pár másodperc után pedig azt mondtam, hogy " Elnézést, de nagyon izgulok!", majd elmondtam az utolsó pár mondatot a betanult szövegből. A munkatársaim, a barátaim, a tútorom, mindenki irtó cuki volt, és kegyes hazugságra vetemedtek. Azt mondták jól sikerült, és hogy nagyon szimpatikus voltam. Nem szívesen emlékszem vissza erre a napra. Péntek-szombaton konferencián voltam. Szombaton pedig egy új hamburgerezőben ebédeltünk. Filipével nagy hamburger rajongók vagyunk. A hely tökéletes mása a lisszaboni nagyon sikeres Hamburgueria do Bairro nevű láncnak, ahová Filipe húga vitt el minket 2 hete. Több éttermük is van, és mindenhová sorban állnak az emberek, hogy bejussanak. Eszembe is jutott London. A hely nagyon hangulatos, a hamburgerek pedig fantasztikusak és nagyon kreatívak. Ha Lisszabonban jártok próbáljátok ki! A Faro-i sem rossz, sőt Filipe szerint finomabb.

Szombat este pedig hivatalosak voltunk egy barátunkhoz vacsorára. Remekül sikerült, kb 15-en voltunk. A többséget ismertem, mert pár hete már voltam itt egy buliban. Akkor ott is aludtam két lánnyal, akiknek én voltam a fuvarja hazafelé. Szóval megvolt az első halálosan másnapos vezetés is, és túléltük. A mostani buli kevésbé volt ütős, hajnal 3 körül leléptünk Filipével. Voltak viszont 25 éves fiúk a társaságban, akik hihetetlen cukik voltak és sokkot kaptak, amikor megtudták, hogy 30 leszek idén. Azt mondták minimum 7 évet letagadhatnék. Szóval én egész este vigyorogtam, érthető okokból. Vasárnap megnéztünk a The Grand Budapest Hotelt és az American Hustle-t. Egyiktől sem ájultam el. Valahogy az utóbbi hétvégéken sosem volt jó idő, így még mindig nem voltam idén strandolni. Szégyen és gyalázat. Holnap viszont munkaszüneti nap van, így irány a part! 

2014. június 2.

hétfő

Szeretem a hétfőket. Reggelente persze mindig fáj egy kicsit, de valahogy mindig eltölt az újrakezdés izgalma. Reggel fél 8-kor, amikor munkába indulok, még nagyon csöndes minden, mindenki alszik. A levegő is kellemesen hűvös. Nagyon szeretem a nyári reggeleket. Hétfőnként pedig mindig hamar végzek, és hazafelé elugrom vásárolni. Az utóbbi hetekben mindig ugyanazokat a dolgokat főztem. Semmi kreativitás. Ma viszont kedvem volt gondolkozni, és eszembe jutott sok-sok étel, amikről az utóbbi időben megfeledkeztem. Ma lazacot készítek majd, majonézes, savanyú uborkás, citromos, kapribogyós mártással. Eddig mindig kapribogyó nélkül csináltam, de ma eszembe jutott, hogy az eredeti recept szerint ez is van benne. A héten lesz még curry-s csirke, kolbászos-paradicsomos-bazsalikomos-parmezános tészta és lasange is. A mai ebédem pedig baguette volt, pesuntóval, brievel, rukkolával és azori-szigeteki fügelekvárral. Letagadhatatlan, hogy Molnárilonka ihlette az ebédet. Ja és ez az év legjobb időszaka. Még lehet kapni sárgabarackot és már érik a füge! A képen látható az egyik kedvenc zöld borom, ami egészen pontosan 1,65 €. Iszonyú mázlim van ezzel kapcsolatban is. A borok olcsóak és fantasztikusak. A növényt pedig az egyik betegtől kaptam. Egy bazsalikomféle, ami a portugál vallásos ünnepek kelléke.


A munkahelyet továbbra is nagyon szeretem. Mostanában sokszor volt szabadságon a tútorom, így előfordult, hogy én vittem az előjegyzett rendeléseit is egyedül. Ma például terhesgondozás volt, ami elég nagy mumus, mert sok mindenre kell figyelni. Pontosan ki kell számolni a laborok és az ultrahangok időpontját is. Ma a 15-17 hetes kismamák babáinak a szívhangját is megtaláltam, ami nem annyira egyszerű a mi gyenge készülékünkkel. De persze itt sem fenékig tejfel minden. Az itteni törvények csak a terhesség 10. hetéig engedélyezik az abortuszt. A mai egyik betegünk 2 nappal a 10. hét után szerette volna elvetetni a babát a kórházban, de már nem volt lehetséges. A beteg heroinfüggő, most éppen Metadon programon van. Idén már volt egy abortusza. Próbáltam kiszámolni, hogy hány hetes terhes lehet, mivel nem emlékszik sem az utolsó menstruációra, sem pedig az ultrahang időpontjára  a kórházban. Olyan 15 hetes lehet. Beutaltam a kórházba, mert veszélyeztetett terhes. Csalódott vagyok és szomorú.