piac

Úgy döntöttem, hogy kipróbáljuk a helyi vásárcsarnokot és bevásárolunk jövô hétre. Azt hiszem ezentúl mindig a piacot választjuk majd. Vettünk rengeteg zöldséget, köztük újhagymát is, amit itt még sosem láttam, és Filipe még sosem kóstolta. Megakadt a szemem a friss kelbimbón is, úgyhogy szépen megpárolom majd és remek köret lesz a frissen halászott dubrincs mellé. Mandarin tesztet is végeztünk. Vettünk 50 cent/kg-os és 80 cent/kg-os portugál mandarint, plusz a hipermarketben 1,5 eurós, drága spanyolt is. Jelentem a portugál piacos mandarinok nyertek. Filipe végezte a vakpróbát és ugyanaz volt a véleménye, mint nekem. Vettünk queijo fresco-t is, ami egy sajtféle. Leginkább a gomolya sajthoz hasonlít, legalábbis szerintem. A munkatársaim ajánlották ezt az Alentejo-i tehén- és kecsketejbôl készült sajtot a piacról, úgyhogy kíváncsi vagyok. Láttam goiaba-t is, ami egy fura gyümölcs. Én az Azori-szigeteken ettem elôször. Eper íze van szerintem, és nem csak  szerintem, ugyanis ma láttam epres-goiaba-s szörpöt. Szóval nem csak az én kis fejemben járnak ôk együtt. Ha valaki tudja a magyar nevét, az  szóljon!

Amióta dolgozunk sajnos sokkal ritkábban fôzök, mert mindig a kórházban ebédelünk és estére már nincsen kedvem fôzôcskézni. A kórházban egyébként egész jó kaja van olcsón, úgyhogy fôtt ételt minden nap eszünk. Estére pedig tonhalas szendvics, rántotta, sültcsirkés szendvics, lekváros pirítós, stb. jut. Hétvégenként viszont mindig fôzök valamit, mert szeretek fôzni és hiányzik.

A kórházat továbbra is nagyon élvezem. Csütörtökig vagyok az aneszteziológián, utána nem tudom hogy hol leszek. A cserérôl sincsen semmi hír, de remélem minden rendben van és maradhatok Portimão-ban. 

Mai napig meglepôdöm azon, hogy milyen fontos itt a foci. (Filipe most is meccset néz.) Olyan dolgok történnek, hogy a beteg hölgy! szemét lesütve vallja be az orvosnak, hogy ô bizony másik csapatnak szurkol. Vagy olyan, hogy császármetszés közben, amikor az ápolóktól kezdve a szülészen keresztül az aneszteziológusig mindenki nô, nagy átéléssel beszélnek a szeretett focicsapatról. A kismamának pedig nem tudom, hogy attól csillog-e a szeme, hogy hamarosan megszületik a gyermeke, vagy a csapat iránti rajongástól.