2014. július 1.

doubt

Napok óta rosszul alszom, ami nálam mindig szorongást jelent. Emlékszem, hogy milyen nyugalommal töltött el a felismerés, amikor Londonba költöztem és egy hónap elteltével rájöttem, hogy átalszom az éjszakákat. 

Tegnap elég durva napom volt, el is fáradtam kicsit. A tútorom ma jön csak vissza. Folyamatosan jöttek a betegek, én meg elfogadtam mindenkit. Aztán csak azt vettem észre, hogy délután kettő van, én pedig még nem ettem semmit, pisilni sem voltam, és egy korty vizet sem ittam. Ennek ellenére nem várom a mai rendelést, nem várom, hogy megint a tútorommal legyek. Egyre nehezebb mosolyogni és együttérzően bólogatni neki.

Holnap pedig kezdem újra a portugál tanulást. Ennek örömére ma kedvem támadt angolul tanulni. Hiányzik az angol. Londonba kéne menni.

2 megjegyzés:

  1. Kitartás, már nincsen sok hátra a szabiig :)
    Legalábbis én ezzel biztatom magam, mert az elkövetkező 4,5 hétben egyedül rendelek, plusz készülni kell a vizsgámra is, és néha még szociális életet is élnék..., de egyszer ennek is vége lesz :)

    VálaszTörlés