A napokban döbbentem rá arra, hogy mennyire kerek most az életem. Igen, nagyon boldog, elégedett és kiegyensúlyozott vagyok az utóbbi idôben. Persze nem volt ez mindig sosem volt még így.
A kórházban végre van sikerélményem és úgy érzem szakmailag is fejlôdöm. A kollégáktól pozitív visszajelzéseket kapok, és ez nekem nagyon sokat jelent, mert én alapvetôen nagyon pesszimista ember vagyok, és az elején mindig azt gondolom, hogy engem senki sem szeret.
Végre vannak igazi portugál barátaim. Igaza volt végül a régi barátaimnak és Anyukámnak, hogy mindenhez idô kell. Most érzem azt igazán, hogy mekkora biztonságérzetet jelent az, hogyha van pár ember, akire bármikor számíthatok. Ez például rengeteget dobott a komfortérzetemen.
Anyagi biztonságban élek. A boltban nem kell azt néznem de mégis nézem, hogy melyik paradicsom az olcsóbb. Ruhákat is tudok venni magamnak, de mégsem visz rá a lélek, hogy drága dolgokat vegyek. A számlámon pedig gyûlik a megtakarításom. Sosem volt még ennyi pénzem. Akkor sem, amikor Londonban dolgoztam és igyekeztem sokat spórolni.
Egy gyönyörû óceánparti kisvárosban élek, ahová az emberek nyaralni járnak. Április óta járunk le a partra és már többször fürödtem is. Igaz az utóbbi hetekben lehûlt az idô és az óceán is, de a héten megint 30 fok lesz.
A portugálom folyamatosan fejlôdik és már a portugál orvosi nyelv is gördülékenyebben megy.
A legmeglepôbb pedig számomra az, hogy van idôm és energiám majdnem mindenre. Mosok, fôzök, takarítok, barátokkal találkozom, portugált és orvosi dolgokat tanulok. Nekem ez eddig nem ment könnyedén munka mellett. Az egyedüli dolog, ami miatt nem teljes a kép, az a sport. De a héten azt is szépen bevezetem az életembe. Pláne, hogy az Anyukám látott rólam egy videót a héten, és azt mondta, hogy többet már ne hízzak. Világéletemben egy szál bél voltam, de most a jólétben elkezdtem gömbölyödni. Filipe persze örül a gömbölyûbb idomoknak, de én nem vagyok elragadtatva a pocakomtól és a tokámtól.
Szóval, szép az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése