2012. október 11.

idegenek

A magányos embereknek van honvágya. Aki igazán beilleszkedik és megtalálja a számításait, annak csak hiányozni fognak dolgok, honvágya viszont nem lesz. Ahogyan eddig nekem sem volt, mostanában viszont van. Pontosan tudom az okát, de mégsem érzem magam jobban tôle. Sokszor éltem már külföldön és sohasem volt honvágyam. Igaz az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy korábban mindig csak pár hónapra jöttem/mentem. Mindig rengeteg embert megismertem és 100 százalékosan igyekeztem kihasználni a külföldön töltött idôt.

Az utóbbi egy évben azonban nem ez történt. Az hiszem kicsit belefáradtam abba, hogy új ismeretségeket kössek. Terhessé vált a gondolat, hogy ezek a barátságok úgyis csak ideig-óráig tartanak és inkább bele sem kezdtem az egészbe. Egy barátság sok idôt, energiát és odafigyelést igényel és én sajnáltam mindezt beletenni valami átmeneti dologba. Ami borzasztó nagy hülyeség butaság volt a részemrôl. 

Csalódtam önmagamban, mert én sosem éltem így, hogy számító módon arra gondoljak, hogy ennek nincsen értelme, mert úgyis csak ideig-óráig fog tartani. Ahelyett, hogy élvezném azt, ami van és élnék a lehetôségekkel. Itt és most úgy érzem, hogy kudarcot vallottam.

Vannak persze itt ismerôseim, de többnyire olyanok, akik csak akkor találnak meg, amikor valamire szükségük van. Vagy olyanok, akik csak azért barátkoznak velem, mert nincs más, mert ôk is külföldiek egy idegen országban. Könnyû belefutni az ilyen ismeretségekbe. Sosem tudtok igazán jót beszélgetni, mindig valami fura zavartság van köztetek.  Mégis találkoztok legközelebb is egy kávéra, hogy legalább legyen kivel találkozni. Na ilyen emberek nem voltak körülöttem sohasem, akárhol is éltem.

Elkényelmesedtem kicsit a kapcsolatomban is Filipe-vel. Annyira jól elvagyunk ketten, hogy néha az az érzésem, hogy akár egy lakatlan szigeten is éldegélhetnénk. De persze ez hosszú távon nem egészséges és ahogyan a mostani példa is mutatja, nem tesz boldoggá teljesen. Ki kell lépnem a komfort zónámból, ennyi az egész.

Na például ezek miatt  a dolgok miatt is várom olyan nagyon, hogy Algarve-ba költözzünk.


5 megjegyzés:

  1. Ó de szívemből szólsz! Az utolsó mondattól eltekintve ezt a bejegyzést akár én is írhattam volna. (kérlek, kérlek, kivennéd a robotellenőrzést?)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy szóltál! Remélem sikerült kikapcsolnom. Te vagy az elsô kommentelôm! :)

    VálaszTörlés
  3. Na akkor most letesztelem. :)

    VálaszTörlés
  4. Működik! Én meg vagyok róla győződve hogy a robotszűrő elijeszti a kommentelőket, én van hogy ötödszörre sem találom el, és akkor már hagyom is inkább, annyira nem fontos. Na majd most biztosan megindulnak a hozzászólások!

    VálaszTörlés
  5. Egyetértek! És köszönöm a biztatást!:)

    VálaszTörlés