missing

Eltűntem, és minél több idő telt el blogolás nélkül, annál jobban hiányzott. Közben pedig, csak az ambivalencia kedvéért, egyre kevesebb kedvem volt írni, mert annyi minden történt, és annyi minden kimaradt. Az viszont annyira jó, hogy közben ti folyamatosan blogoltatok. Volt olyan, hogy napokig blogot olvasni sem volt időm, aztán megnyitottam a feedly-t és tádám, várt egy halom olvasatlan bejegyzés. Ezt pedig nagyon szeretem, szóval köszi.

A múlt héten csütörtök-péntek konferencián voltunk Lisszabonban. Végre találkoztam újra a Portimão-ban megismert rezidens barátaimmal, és annyira jó volt. Bár sok időnk sajnos nem volt. Viszont március végén Filipe megy egy onkológiai konferenciára Évora-ba, ahová majd én is utána megyek a hétvégére. Silvia barátnőm Évora-ba kölötzött ugyanis (szintén családorvos) és csinálunk majd mindenfélét. 

Vettem egy laptopot, ami csodaszép, de olyan manővereket csinál, amiket a 10 éve vett gépem 6 év használat után kezdett el csak csinálni, szóval a héten szomorú búcsút veszünk egymástól. Közben arra is rájöttem, hogy nincsen szükségem 15.5"-ös kijelzőre, elég lesz egy kisebb is. Az viszont mindenképpen érdekes élmény volt, hogy 2 év táblagép használat után "elsorvadt" a mutatóujjam. A középső ujjam a leghosszabb, így azzal egyszerűbb volt az érintőképernyőn dolgozni. Oda kell figyelnem, hogy összehangoltan tudjam használni az ujjaimat a gépelésnél.

Van végre lakásunk! Na ez egy iszonyú tortúra volt. Rengeteg agyalás után úgy döntöttünk, hogy mégsem veszünk lakást. Szóval az egy hónapnyi keresgélésre szánt idő ment a kukába, és elkezdtünk kiadó lakásokat nézni. A felhozatal siralmas, a szóba jöhető lakások pedig csillagászati áron voltak. Végül csütörtökön reggel ráakadtam egy hirdetésre, azonnal kommunikáltunk a tulajdonossal, és leszerveztük estére a látogatást.  A mostani bérlő nagyon szimpatikus volt. Amikor elköszöntünk majdnem elsírta magát. Azt mondta nagyon szeretett itt élni és nagyon boldogok voltak ebben a lakásban. Ez jó jel, nem?! Másnap Lisszabonból felhívtuk a tulajt, 1 nap egyezkedés után pedig sikerült megegyeznünk. Elvileg március elejétől a miénk a lakás, de még ki kell festenünk. Apropó festés. Ti festettetek már lakást? Egyelőre nem tudom eldönteni, hogy belevágjunk-e egyedül. A tiplik? helyét le kell glettelni, plusz a gyerekszobában egy fal lilára van festve. A többi helyiségben mindenhol törtfehér a fal, én pedig fehéret szeretnék. Szerintetek? (Az egyezkedés része volt, hogy mi vállaljuk a festés költségeit.) A festők hihetetlen összgeket kérnek.

Az elmúlt két napot pedig az IKEA-ban töltöttük. Egyelőre csak egy matracot vettünk, mert akciós volt. Fel kell mennünk az elkövetkező két hétben újra Lisszabonba, és megrendelni a dolgokat. Szóval most az IKEA bútortervező programjával játszadozom, az Amazon-on keresgélek, illetve lakberendezési blogokat böngészek és igyekszem kitalálni, hogy mi hogy legyen. De legalább van egy biztos hely az életemben az elkövetkező 5 évre remélem. Ez nekem nagyon nagy dolog. Szóval fészekrakás van.