Azt álmodtam, hogy hazaköltöztem. Egész pontosan Budapestre. Hideg volt, köd és szürkeség mindenütt. Egyedül jártam az utcákat, ázva-fázva és albérletet kerestem. Aztán felébredtem, kinéztem az ablakon, megláttam a ragyogó napsütést, és megnyugodtam, hogy nyár van.
Anne tegnap hazament. Pénteken elmentünk táncolni-bulizni, csak lányok. Az este olyan jól sikerült, hogy a tegnapi napot jóformán az ágyban töltöttem, ma pedig alig bírok járni az izomláztól. Hiányoznak nagyon a barátaim, és hiányzik London is. Lehet, hogy novemberben megszököm egy hétvégére. A konyhám egyébként úgy néz ki, mintha atomtámadás érte volna. Sokat fôztünk Anne-el, és ez meg is látszik. Cserébe viszont ma isteni körtés crumble-t reggelizhetek, amit a Silvia-tól kapott mézédes körtékbôl csináltunk. Silvia a szülei kertjébôl hozta nekem, ahogy a zöld fügéket is. Anne-el csináltunk falafelt, humuszt és rikottás-spenótos-paradicsomos canellonit is. A héten alig ettem húst, mert Anne vegetariánus. Filipe meg is jegyezte ma, hogy ugye ma fôzöl nekem csirkét?!
Ma kicsit kipofozom a lakást, sütök csirkét!, délután pedig lemegyünk a partra sétálni és ütögetni a brazil ütôinkkel.
Anne-el pedig megegyeztünk, hogy imádjuk az afrikai zenéket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése